Dr. Mouse

Réka steril, tiszta. Ő minden egyes ürítés után megmossa az éppen összepiszkolt szervét. Van amikor a klitoriszt (pecket), van amikor az ánuszt (segglyukat), de saját bevallása szerint ez csak bónusz. Egy vérbeli radiológus, mindig képzi magát, tovább és tovább. Egyszer olyan képzett lesz, hogy a szőke haját is meghazudtolja. Akkor majd biztosan kiáll valamilyen nemes cél érdekében, ahogy ezekkel a nagy tudású keresztény neveltetésű kézdivásárhelyi doktornőkkel szokott lenni.
Nagyszerű életét rituálészerű monotonitás jellemzi. Minden reggel hét órakor ébred, kivéve hétvégén, mert akkor hét órakor ébred. Fogat mos! Pisil! Tusol! Öltözik és közben továbbképzi magát! Ezt a rendet csak az szakíthatja meg, ha este elfelejt kávét főzni, olyankor mindig reggel teszi azt. Az izgalmat egyáltalán nem szereti, ez az egyszerű kávéincidens is felborítja a napját, rossz lesz a közérzete és antidepresszáns gyógyszerekhez folyamodik.
Kis szobáját két kulcsra zárja, majd egy nedves törlőkendővel fertőtleníti a kilincset. A kilincsnek makulátlannak kell lennie – mondja— , ugyanúgy mint a klitorisznak, az ánusznak s a bimbóknak.
Dacos lépteivel elhalad az Irish Pub előtt, balra fordul majd ugyanolyan dacosan lépked a korház fele. Közben a továbbképzésén gondolkodik, pontosabban azon, hogy hogyan is képezheti tökéletesre a röntgengép kezelésének módszereit. Azt a piros gombot nem mindegy, hogy hogyan nyomja meg az ember. Különböző technikákat dolgozott ki,— már folyik a szabadalom— gombnyomás háttal, oldalról, álmosan, körbeforgásból és nekifutásból tiszta avagy mocskos kézzel. Betegjeit a problémájuk szerint rendszerezi, borítékot soha nem fogad el, viszont a bankszámlaszámát szívesen lediktálja, mindenki rá van utalva egy kisebb kiutalásra, ha tiszta képet szeretne a törött tagjáról. A müszak lejárta után, hazajön és társasági életet él. Ekkor bontakozik ki, ekkor mutatja meg a lelkét. Lénye s haja fénye minden mozzanatát átitatja. Kicsit kapkod, kicsit hadar, de mindent részletesen megoszt velünk. Fél kettő fele járunk, visszavonul a szobájába, ismét tusol, közben képzi magát. Mindig sokat ad a lélek dolgaira, és a kikapcsolódásra, mert egy felgyorsult világban csak így tud egészséges maradni az ember. Dupla kávét hallgat, könnyeket hullat. Mozgást következőkor akkor figyelhetünk meg, ha éhes lesz, ez a gyengéje. Az ételt precízen előkészíti, kés, villa, olló, tányér... Szimmetria. Egyenes hát, és megindul a pusztítás. A gyors kanalazást értetlenül figyeljük. Ezt a korházban éheztetik? Amikor már mindent megevett, akkor természetesen teszi fel a kérdést: - ti nem ennétek valamit, gyertek na. Mi hasonlót soha nem csinálunk, mi mindig akkor kínáljuk azt amink van, amíg még van belőle, de erre is van egy sajátos módszere. Soha nem fogad el semmit. Ő csak elteszi későbbre, ilyenkor bátran belekanalaz a krumplipürébe és beteszi porosodni a szekrénybe, majd visszavonul. Még nincs vége. Egy perc sem telik el, már jön is vissza. –Van kólátok? Nagyon szeretjük Rékát, egy remek orvos, de mi egyelőre csak krumplihámozásra használjuk.